Különgyűjteményeink
Pécsi Dalárda kottagyűjteménye
Pécs nagy múltú koncerthelyszíne, a Liszt-terem Antal György kezdeményezésére 1953 decemberében nyílt meg, s közel 50 éven keresztül szolgálta a pécsi zenei intézményeket, adott otthont nagysikerű koncerteknek.
A Liszt-terem, tekintettel annak műszaki állapotára, 2003-ban véglegesen bezárt. A hangversenyterem kiürítése során az egykori Ruhatár feletti helyiségben építőmunkások találtak rá a Pécsi Dalárda kottagyűjteményének egy részére, mely a PTE Művészeti Kar szakkönyvtárának tulajdonába került.
A közel 760 darabból álló lapkottagyűjtemény főként magyar szerzők egyházi és világi kórusműveit foglalja magában. Ádám Jenő, Bárdos Lajos, Farkas Ferenc, Hajdu Mihály, Halász Kálmán, Karai József, Kodály Zoltán, Liszt Ferenc, Nádasdy Kálmán, Szabó Ferenc művei mellett Cherubini, Lasso, Carl Orff, Robert Schumann egy-egy műve található a gyűjteményben.
A Pécsi Dalárda története
Az együttes alapítását nem más, mint Liszt Ferenc inspirálta. A zeneszerzőt 1846-os októberi pécsi látogatásakor pár dalnok fogadta, akiknek Liszt rögtönözve komponált egy művet Garay János versére. Miután távozott Pécsről, hamarjában szervezkedni kezdtek a pécsiek, és 1847 január 1-én megkezdte működését a legendás Pécsi Dalárda.
Az első és egyetlen év – 1847
„Tesztjelleggel” csak egyéves távban gondolkodtak, és így is dokumentálták ezt aláírásaikkal. Karnagyuk, a Székesegyház akkori neves karnagy–zeneszerzője, Hölzl Szeráf Ferenc volt. A papírt rajta kívül még 22 férfi dalos szignózta.
„Édes hazánk, kedves dalunk: érted élünk, élünk halunk” – szólt az együttes mottója.
A nemzetközi hírű Amtmann Prosper fuvolaművész és a Dóm orgonistája, Schmidt Péter is egyengették a kórus pályáját. A mai Apáca utcában emléktábla is jelzi akkori székhelyüket az ún. Pichler-ház emeletén.
Első nagyobb koncertjüket Siklóson tartották 1847 nyarán. Sokáig azonban nem tudtak működni, az 1848/1849-es események közbeszóltak. Viszont okos, előrelátó módon kottáikat és felszerelésüket az orgonista Schmidt Péternél hagyták megőrzésre.
Az újjáalakulás
A forradalom utáni letargia enyhülését az ötvenes évek végén érezte meg a magyar kulturális élet, az egykori énekesek is csak 1862-ben alakították újra a Pécsi Dalárdát. 1861 utolsó napján mintegy kétszáz pártoló fő írta alá a belépési nyilatkozatot, 1862 március végén pedig véglegesítették papíron is az újjáalakulást.
Ekkor a gazdasági és kulturális értelemben isvirágkorát élő városban több mint háromszáz pártoló tagja volt a kórusnak, mintegy hatszáz mű kottájával rendelkeztek, vagyonuk pedig hatszáz forintra rúgott, köszönhetően a pécsi nagyságok komoly támogatásainak. Saját címerük is lett az egyik tag keze munkájának köszönhetően: egy lant, áthúzva a nemzeti színekkel.
Az együttes 1864-ben
„Társulat alakult Pécsett több zene barátok és műkedvellőkbül, mely egylet „Pécsi Dalárda” nevezetet vévén fel, czéljául a négyes kardallok (vocal, quartette) a lehető legpontosabb bétanulását s ezáltal a zenevilágban eddig legszebbnek ösmért hangszert: az emberi hang minél nagyobb tökélyre leendő kiműveltetését tűzte ki.” (A Pécsi Dalárda első, 1847-es alapszabálya)
Karmesterük Wachauer Károly lett, a Székesegyház akkori karnagya. A zeneileg képzetlenebb tagoknak „továbbképzéseket” tartott a karnagy, nagyon figyelt az énekesek minőségére. Az utánpótlást is próbálták szervezni, hirdették magukat sok helyen több-kevesebb sikerrel. Amikor a tagok pedig kezdtek elmaradozni a próbákról, mások pedig indok nélkül maradtak távol, őket kizárták és/vagy pénzbüntetéssel sújtották.
Első komolyabb estjüket 1862 júliusában tartották a korabeli Pécs egyik leglátogatottabb szórakozóhelyén, a Czindery-kertben. Később az augusztus 20-i ünnepségen a Lyceum templomban énekeltek, 1863-ban pedig már felkérések és szereplések egész sora következett. Óriási siker övezte a Mária utcai színházban tartott koncertet és a Dómban adott zenés misét. Egyre több kirándulást szerveztek a közösség erősítése érdekében is.
A zenekedvelők mellett számos új szimpatizánst szereztek, amikor jótékonykodni kezdtek koncertjeik bevételeiből. Például 1892-ben Villányban énekeltek, a bevételt az ott létesítendő óvoda számára ajánlották fel. 1909-ben pedig Kaposváron énekeltek a rászoruló gyermekekért.
Az 1860-as évek közepén a tiszteletbeli és pártoló tagokkal együtt már 346 főt számlált a Pécsi Dalárda – közöttük olyan neves személyek is voltak, mint Erkel Ferenc.
A Pécsi Dalárda 1892-ben, egy nyertes kórusverseny után az elismeréssel
Az újjáalakulás után felkeresték az ország minden kórusát újabb művekért és munkakapcsolatokért. Levelezésben voltak a kor neves komponistáival, akik alkalmanként meg is ajándékozták a Pécsi Dalárdát nekik dedikált új művekkel. Ilyen volt Erkel Petőfi versére komponált Elvennélek című műve.
Koncerteztek külföldön is jó pár alkalommal, többek között Grazban, Salzburgban, Zürichben. A Pécsi Dalárda előadásában szólaltak meg először Pécsen Verdi, Mozart, Haydn nagy oratóriumi művei, de a magyar klasszikusoktól is rengeteg darabot szólaltattak meg elsőként az országban. Páratlan pályájuk elismeréseként 1925-ben elnyerték az akkori legrangosabb kitüntetésnek számító királydíjat Sopronban. A Horthy-korszakban, amikor a kormányzó Pécsre érkezett, ők fogadták énekükkel.
1872-ben tartották fennállásuk (újjáalakulásuk) tizedik évfordulóját, amikor egy kétnapos koncertsorozattal ünnepelte történetét a Pécsi Dalárda. A határon túlról is érkeztek kórusok az eseményre.
A 25. évforduló ennél is hangosabban telt: az országos dalosverseny és az Országos Daláregyesületek Szövetségének közgyűlése is itt zajlott ebből az alkalomból. Számos városból érkeztek megkoszorúzni a pécsi kórus zászlaját, ők pedig nagyívű koncertet adtak.
1947-ben, az alapítás centenáriumán a kor legnevesebb zeneszerzői jöttek el Pécsre, hogy leróják tiszteletüket a Pécsi Dalárda előtt. A következő év január 26-án azonban búcsúkoncertjüket tartották az egyre nehezedő politikai nyomás miatt, ahol hangos sikerrel adtak elő műveket a zeneirodalom legjavából, több Beethovennel tarkítva.
A gyűjtemény védett, hozzáférhető a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Művészeti Szakkönyvtárában.
Médiamegjelenés:
https://www.pecsma.hu/top/a-logasert-fizetni-kellett-pecs-elso-legnagyobb-korusaban/